Hatha jóga
Hatha jóga,  Jóga

A Hatha jóga lényege és története részletesen

A Hatha jóga a jóga egyik ága. A szanszkrit हठ hatha szó szó szerint “erőt” jelent, és így fizikai technikák rendszerére utal. Indiában a Hatha jóga a hagyományos alapító Matsyendranath révén a Natha Sampradaya jógival társul.

Szinte az összes hathayogikus szöveg a nath sziddákhoz tartozik, és a fontosakat Matsyendranath tanítványának, Gorakhnathnak vagy Gorakshanathnak tulajdonítják. A tibeti Minanath vagy Minapa néven is ismert Matsyendranath-ot szentként ünneplik mind a hindu, mind a buddhista tantrikus és hatha jóga iskolákban.

James Mallinson azonban társítja a hatha jógát a Dashanami Sampradaya-val és Dattatreya misztikus alakjával. A Dattatreya Jóga Śastra szerint a hatha jógának két formája létezik: az egyiket Yajñavalkya gyakorolja, az ashtanga jóga nyolc végtagja, a másikat pedig a Kapila gyakorolja, amely nyolc mudrából áll.

Jelenleg a hatha jógát leíró legrégebbi keltezett szöveg, a 11. század Centurytasiddhi egy tantrikus buddhista közegből származik. A hatha terminológiáját használó legrégebbi szövegek szintén Vajrayana buddhista.

A későbbi hatha jóga szövegek átveszik a hatha jóga mudrák gyakorlatait egy Saiva rendszerbe, egyesítve azokat a Layayoga módszerekkel, amelyek a kuṇḍalinī energián keresztüli csatornákon és csakrákon keresztül történő emelésére összpontosítanak. A 20. században a hatha olyan fejlesztése, amely elsősorban az ászanákra (a fizikai testhelyzetekre) összpontosít. Világszerte népszerűvé vált a testmozgás egyik formájaként. A jóga ezen modern formáját ma széles körben egyszerűen “jógának” nevezik.

 

A Hatha jóga eredete

James Mallinson indológus szerint egyes hatha technikák legalább az I. századra vezethetők vissza, olyan szövegekben, mint a szanszkrit eposzok (hinduizmus) és a páli kánon (buddhizmus). A páli kánon három részletet tartalmaz, amelyekben Buddha leírja, hogy a nyelvnek a szájpadlathoz nyomja az éhséget vagy az elmét, a passzustól függően. Arról azonban nincs szó, hogy a nyelv a nasopharynxbe kerülne, mint az igazi khecarī mudrā-ban.

Buddha olyan testhelyzetet is alkalmazott, amikor a sarka nyomást gyakorol a perineumra, hasonlóan a modern testtartásokhoz, amelyeket Kundalini stimulálására használnak. A Mahāsaccaka szuttában Buddha megemlíti, hogy az olyan fizikai gyakorlatok, mint például a lélegzetvisszafogás különböző meditációi, nem segítették őt abban, hogy “az emberi állapotot meghaladó nemes tudás és belátás nagyobb kiválóságába érjen”. Miután megpróbálta ezeket, akkor a megvilágosodás másik útját kereste.

Birch szerint a hatha jóga legkorábbi említése kifejezetten buddhista szövegekből, főleg tantrikus művekből származik a 8. századtól kezdve, például Puṇḍarīka Vimalaprabhā-kommentárja a Kālacakratantra-hoz. Míg a gyakorlás tényleges eszközei nincsenek meghatározva. A későbbi hatha gyakorló szövegek központi jellemzői a lélegzet kényszerítése a központi csatornába és a bindu visszatartása. Más szerzők megkérdőjelezték a tantra és a hatha jóga kapcsolatát.

 

A Hatha meditáció

A Hatha Jóga Pradipika szövege verseinek csaknem egyharmadát meditációnak szenteli. Hasonlóképpen, a Hatha más főbb szövegeiben, például Shiva samhita és Gheranda samhita tárgyalják a meditációt. Mindhárom szövegben a meditáció az összes előkészítő tisztítás, ászana, pránájáma és egyéb lépés végső célja.

Ennek a meditációnak a célja Nada-Brahman megvalósítása, vagy a Brahmannal való teljes felszívódás és egyesülés belső misztikus hangon keresztül.

Guy Beck – a jóga és a zene tanulmányairól ismert vallástudományi professzor szerint. A gyakorlat ezen szakaszában egy jógi “a fizikai ellentétek belső egyesülését” keresi a szamádhi belső állapotába, amelyet a hatha jóga szövegek a Nada-Brahmannal való egyesülésként írnak le az ókori India zenei irodalmában.

 

Hatha iskolák

 

EZ IS ÉRDEKELHET MÉG: